Typological Database of the Volga Area Finno-Ugric Languages (VolgaTyp)

Az adatbázis használata

Felépítés | Források | Anyag | Átírási rendszerek | Glosszázás

Az adatbázisban többféle módon lehet keresni:

1. A Keresés menüpontban kulcsszóra, paraméternévre, nyelvekre lehet keresni.
2. A Böngészés menüpont alatt elérhető az összes paraméter leírása.
3. A Hivatkozások menüpont alatt a felhasznált szakirodalom listája található.

Az adatbázis felépítése

A paraméterleírások háromféle információt tartalmaznak:

1. A vizsgált nyelvi jelenség bemutatása.
2. A paraméter megvalósulásának típusai a világ nyelveiben, azaz a lehetséges paraméterértékek.
3. Módszertani tudnivalók: milyen eljárással lehet kideríteni egy nyelvről, hogy az az adott kérdés tekintetében melyik típusba tartozik.

Ha egy nyelvben több paraméterérték is érvényes, akkor a kódok az összekapcsolásának változatai a következők lehetnek:
+ jellel vannak összekapcsolva, ha mindig együttesen lépnek fel,
& jellel, ha mindig csak az egyik, de nagyjából egyenlő mértékben,
/ jellel, ha a jel előtti érték a nyelvben szerkezetileg domináns, tehát többféle grammatikai környezetben, pl. több számban, több igeidőben stb. jelenik meg, de a másik érték is megfigyelhető, a
( ) pedig fakultativitást jelent.

A paraméterek forrásai

A paraméterek kijelölésében jelentős mértékben, de nem kizárólag, két korábbi tipológiai adatbázis anyagára, valamint további szakirodalmi forrásokra támaszkodtunk. A legfontosabbak: World Atlas of Language Structures Online (Dryer – Haspelmath 2013) és Matthew Dryer tipológiai adatbázisa (Dryer 2017). Külön ki kell emelnünk a WALS jelentőségét: az esetek többségében az egyes jegyek értékeit pusztán betűkóddal láttuk el, néhol kissé megnöveltük a lehetséges értékek készletét, másutt magát a paramétert két vagy több változatra osztottuk (például azért, mert úgy láttuk, hogy a különböző szófajok esetében a nyelvek nem mindig azonos mintázatot követnek). A források konkrét szerzőjére és egyéb bibliográfiai adataira minden alkalommal egyedileg hivatkozunk. Végül vannak új, általunk kidolgozott paraméterek is. Ezeknek szükségességét éppen a vizsgált nyelvek tipológiai sajátosságai alapozták meg. Így a paraméterleírások tekintetében a projekt vezetője a legtöbbször szerkesztőként, kisebb részben részlegesen, egyes esetekben pedig teljes mértékben szerzőként működött közre. Az utóbbi körülményre utal, ha a paraméterleíráshoz nem társul forrásmegnevezés.

Az adatbázis nyelvi anyaga

Az adatbázis nyelvi anyagának összeállítása különböző források alapján történt. A felhasznált források a következők:

A korábbi szakirodalom feldolgozása. Az egyes nyelvekben szereplő értékek egy részét általános leírások, leíró nyelvtanok, szótárak, esetenként tanulmányok alapján határoztuk meg. Emellett pedig bizonyos paraméterértékeket korpuszadatok alapján állapítottunk meg. (A forrásokat lásd a Hivatkozások menüpontnál.)

Konzultáció, terepmunka. A szakirodalmi feldolgozáson túl mindhárom nyelv esetében további kutatásokra volt szükség több paraméterérték meghatározásához is, amelyek során többféle módszert is alkalmaztunk. Egyfelől az adott nyelv anyanyelvi szakértőitől (az udmurtnál Yulia Speshilova, a komi-permjáknál Larisza Ponomarjeva, Vaszilij Jepanov, a mezei marinál Tatyana Jefremova, Anasztaszia Szajpaseva, Nagyezsda Imajeva és Elena Vedernikova) gyűjtöttünk adatokat és magyarázatokat elicitálás, grammatikalitási tesztek, fordítási feladatok segítségével. Emellett Szabó Ditta és Timár Bogáta terepmunka, F. Gulyás Nikolett online interjúk keretében további adatokat gyűjtött az anyanyelvi szakértőktől és más anyanyelvi beszélőktől, Asztalos Erika és Horváth Laura pedig korábbi terepmunkáik adatait is felhasználták. Ezek után egyes esetekben a korábban gyűjtött adatok ismételt ellenőrzésére került sor a már említett anyanyelvi szakértők bevonásával.

Az adatbázis példaanyagában használt átírási rendszerek

Az adatbázisban vizsgált nyelvek hivatalos írásrendszere cirill betűs alapú, a nyelvi példákat az adatbázisban azonban latin betűs alapú átírással szerepeltetjük. Az egyes nyelvekhez alkalmazott átírási rendszerek azonos elveken alapulnak; kidolgozásukhoz az uráli fonetikai ábécét (UPA-t) vettük alapul.

Az udmurt fonémák rendszere és jelölésük (letöltés)

Mássalhangzók

Magánhangzók

A komi-permják fonémák rendszere és jelölésük (letöltés)

Mássalhangzók

Magánhangzók

A mezei mari fonémák rendszere és jelölésük (letöltés)

Mássalhangzók

Magánhangzók

Glosszázás

Az adatbázisban a Leipzig Glossing Rules által használt rövidítéseket használjuk, és főként az abban ismertetett szabályokat követjük. Néhány megjegyzés a glosszázással kapcsolatban:

A nominatívuszt nem jelöljük, a kijelentő módot (1)–(3) default esetként értelmezzük, és szintén nem tüntetjük fel a glosszában; továbbá ha az igeidő nincsen jelölve, az jelen időként értelmezendő (1)–(2):

Ha egy morféma polifunkcionális, akkor általában az adott példában megjelenő aktuális funkciónak megfelelően glosszázzuk: az udmurt -(i)śk morféma például lehet reflexív, passzív (4), illetve antipasszív (5) képző funkciójú is, illetve a jelen idő jeleként is megjelenhet:

Egyes participiumképzőknek is lehetnek olyan előfordulásai, ahol participiumképzőként, illetve olyanok, ahol nomen actionis képzőjeként jelennek meg, ilyenkor tehát az adott előfordulásnak megfelelően vagy participiumképzőként (8), (10), (12), vagy pedig nominalizáló képzőként (9, (11) tüntetjük fel a glosszában:

Az udmurtban és a komi-permjákban az inesszívusz és az illatívusz két önálló eset, tehát alapvetően külön jelölőelemmel rendelkezik (13)–(14), ám bizonyos környezetben (posszesszív, ill. determinatív szuffixum előtt) az inesszívuszi és illatívuszi alak egybeesik (15)–(16). Tehát többfunkciójú, kizárólag bizonyos grammatikai környezetben megjelenő morfémaalternáns esetén az adott előfordulás funkciójának megfelelően történik a glosszázás.

Míg a komi-permjákban az insztrumentálisz (17) és a komitatívusz (18) külön esetalakkal van jelölve, a mariban pedig a komitatívuszt esetrag (19), az eszközhatározót névutó (20) fejezi ki, az udmurtban egy alakot használnak, melyet inscom-mal glosszázunk (21)–(22), mivel a két funkció jelölése nem különül el egymástól:

Abban az esetben, ha a morfémák szétválasztása problematikus, nem egyértelmű, vagy az adott jelenség szempontjából nem lényeges, akkor a morfémákat nem feltétlenül választjuk szét:

Rövidítésjegyzék

• abe – abesszívusz
• abl – ablatívusz
• acc – akkuzatívusz
• act – aktív
• adv – adverbiálisz
• ap – antipasszív
• appr – approximatívusz
• aux – segédige
• cng – konnegatív igető
• com – komitatívusz
• cond – feltételes mód
• conj – kötőszó
• cvb – konverbum
• dat – datívusz
• del – delatívusz
• des – dezideratívusz
• det – determináns
• egr – egresszívusz
• ela – elatívusz
• ev – evidenciális
• freq – frekventatív képző
• fut – jövő idő
• gen – genitívusz
• ideo – ideofón
• ill – illatívusz
• imp - imperatívusz
• impr – imperfektum
• ine – inesszívusz
• inf – infinitívusz
• ins – instrumentálisz
• inscom – insztrumentálisz-komitatívusz
• ipf – imperfektív
• nec – necesszív
• neg – tagadás
• nmlz – nominalizáló elem
• ord – sorszámnévképző
• pass – passzív
• pcl – partikula
• pfv – perfektív
• pl – többes szám
• pre – prekluzívusz
• prf – perfektum
• pri – előidejűség
• prol – prolatívusz
• prs – jelen idő
• pst – múlt idő
• ptcp – participium
• red – reduplikáció
• refl – reflexív képző
• sg – egyes szám
• ter – terminatívusz
• sim – egyidejűség