(udmurt)
SAPossPVtype
SAPossPVtype: Posszesszív–akkuzatív típus. Az ige főnévvé válik, az S és az A birtokos megformálást kap, a P megtartja a tárgyra jellemző formát.
| (1) | mon | solen | lykt-em-ez-ly | tuž | šumpot-i. |
|---|
| én | ő.GEN | jön‑NMLZ‑3SG‑DAT | nagyon | örül‑PST.1SG |
| ’Én nagyon örültem a jöttének.’ (Keľmakov – Hännikäinen 2008: 228) |
| (2) | dyšetiś-len | dyšetskiś-jos-ly | urok-jos-yz | tros | pol | valekt-em-ez |
|---|
| tanár‑GEN | tanuló‑PL‑DAT | lecke‑PL‑ACC | sok | ‑szor | magyaráz‑NMLZ‑3SG |
| umoj | val. |
| jó | van.PST |
| ’Jó volt, hogy a tanár sokszor elmagyarázta a leckét a diákoknak.’ (Y. S.) | |
| (3) | dyšetiś-leś | dyšetskiś-jos-ly | urok-jos-yz | tros | pol |
|---|
| tanár‑ABL | tanuló‑PL‑DAT | lecke‑PL‑ACC | sok | ‑szor |
| valekt-em-ze | vań-zy | tod-o. |
| magyaráz‑NMLZ‑3SG.ACC | minden‑3PL | tud‑3PL |
| ’Mindenki tudja, hogy a tanár sokszor elmagyarázta a leckéket a diákoknak.’ (Georgieva 2018: 49) | |
| (4) | kuźо_inmar-len | lykton-ez | mate | vu-e. |
|---|
| Isten‑GEN | jön‑3SG | közel.ILL | érkezik‑3SG |
| ’Közeledik Isten eljövetele.’ (UdmCorp.) |
| (5) | peťa-len | vyľ | korka-ze | pukt-on-ez | kema | myn-e | ńi. |
|---|
| Petya‑GEN | új | ház‑3SG.ACC | épít‑NMLZ‑3SG | hosszú | megy‑3SG | már |
| ’Petya már hosszú ideje építi az új házát.’ (Georgieva 2018: 51) |
| (6) | peťa-leś | vyľ | korka-ze | pukt-on-ze | vań-zy | tod-o | ńi. |
|---|
| Petya‑ABL | új | ház‑3SG.ACC | épít‑NMLZ‑3SG | minden‑3PL | tud‑3PL | már |
| ’Mindenki tudja, hogy Petya már régóta építi az új házát.’ (Y. S) |
| (7) | tolon | maša | no | peťa | buskeľ-zy-leś | kućapi | | | |
|---|
| tegnap | Mása | és | Petya | szomszéd‑3PL‑ABL | kölyökkutya | |
| baśt-em-zy | śaryś | veraśk-i-zy. |
| vesz‑NMLZ‑3PL | ‑ról | beszél‑PST‑3PL |
| ’Tegnap Mása és Petya arról beszélgettek, hogy a szomszédoktól kutyát vettek.’ (Georgieva 2018: 54) |
| (8) | tolon | maša | no | peťa | buskeľ-zy-leś | kućapi | | | |
|---|
| tegnap | Mása | és | Petya | szomszéd‑3PL‑ABL | kölyökkutya | |
| baśt-on-zy | śaryś | veraśk-i-zy. |
| vesz‑NMLZ‑3PL | ‑ról | beszél‑PST‑3PL |
| ’Tegnap Mása és Petya arról beszélgettek, hogy a szomszédoktól kutyát fognak venni.’ (Georgieva 2018: 54) |
| (9) | ćaklaśk-on-jos |
|---|
| figyel‑NMLZ‑PL |
| ‘figyelések, ügyelések’ (Georgieva 2018: 50) |
Az udmurtban az -(o)n képző és az -(e)m particípiumképző állhat nominalizáló szerepben (Georgieva 2008: 48–57), és az ezekkel ellátott alakok lényegében nomen actionisként lépnek fel (az -(e)m particípiumképző nomen actionisi szerepéről és az -on képzőről mint igéből főnevet képző szuffixumról l. pl. Keľmakov – Hännikäinen 2008: 228, 202). A nomen actionis-szerkezet S kiegészítése genitívuszi esetbe kerül (1), (4), az A szintén birtokos megformáltságot kap: ha a nomen actionis nominatívuszi esetben van, az A genitívuszi esetbe kerül (2), (5), ha viszont akkuzatívusziban, akkor ablatívusziba (3), (6) ez azonban minden birtokos szerkezet esetén így van az udmurtban, nem a nomen actionis-szerkezetek sajátossága. A P lehet jelölt (2)–(3), (5)–(6) vagy jelöletlen (7)–(8), ami szintén jellemző minden udmurt nyelvi P-re, nemcsak a nomen actionisos szerkezetben megjelenőre. A két alak között például idővonatkozásbeli különbségek lehetnek: az -(e)m képzős alakok (7) az -(o)n képzősekkel ellentétben (8) inkább múlt idejű eseményekre utalnak (l. Georgieva 2018: 49, 54), hasonlóan a múlt idejű -(e)m képzős particípiumokhoz (Bartens 2000: 235–236), ám a particípiumi alakokkal ellentétben érzékelést kifejező igék mellett legalábbis a beszermán nyelvjárásban utalhatnak nem múlt idejű eseményekre is (9) (Serdobolskaya et al. 2012: 29–30). Mind az -(e)m, mind az -(o)n képzős nominalizáció esetei felvesznek esetragokat és birtokos személyjeleket, viszont az -(o)n képzős alakok felvehetnek többesjelet is (9), míg az -(e)m képzős igék nominalizációja esetén a nomen actionis csak egyes számú végződést kaphat (3) (l. Georgieva 2018: 48–50). Az -(e)m képzős alakok kevesebb nominális tulajdonsággal rendelkeznek, egyes felfogások szerint nem is tekinthetők nominalizációs alakoknak (l. Dékány – Tánczos 2017, Georgieva 2018: 49). Ezeknek a képzőknek a nomenactionis-képzőként való értelmezése tehát további kutatást igényel.
Szerző: Horváth Laura
[🠐 vissza]
